Nehéz Zene

Épp' távozóban voltunk az április hetediki K.L.B. lemezbemutatóról, amikor PZM kollégából (még jócskán a zenei élmények hatása alatt) kibukott a kérdés: - Ez most akkor koncert volt, vagy tudományos konferencia? - értette mindezt arra, hogy Kalteneckerék zenélése közben a közönség általában úgy figyelt, sőt koncentrált, hogy sokaknak már csak jegyzetfüzet és toll hiányzott a kezéből. Tempó, váltások, tonalitás, összhangzattan, harmonikus moll/melodikus moll... Óra végén röpdolgozat, jövő héten felelünk.

Van ebben jó adag nagyítás, de az élmény valóban igen komoly. Az egykori European Mantra és Kaltenecker Trio alapjain bő egy évvel ezelőtt alakult Kaltenecker-Lukács-Borlai trió elképesztő professzionalitást, zenei tudást képvisel - itt passzol a „tudományos konferencia" hasonlat. A történetet a három zenész személyisége bonyolítja. Ott már nem stimmel a konferenciajelleg sem; a humortól, folyamatos önreflexiótól, kiszámíthatatlanságtól, zenei poénkodástól lesz igazán élő és érdekes hármójuk zenélése.

A lemezbemutató után ennek lenyomatát vártuk az albumtól is, hiszen a Just like jazz élő felvétel. Mondanánk is, hogy bemutatkozó album, ám mivel a tagok sem egymásnak, sem a közönségnek nem kell, hogy bemutatkozzanak (a K.L.B. közönsége döntően a Mantra és régi trió közönsége), ez felesleges. Ám mi lepődtünk meg a legjobban, amikor sok ponton egész más csendült fel az albumról, mint amit a koncerten tapasztaltunk.

 

A Just like jazzre eddig a legfrappánsabb jelző, ami eszünkbe jutott: pillanatfelvétel. A K.L.B. megalakulása óta változik: a kezdeti, „organ trió" koncepcióra az aktuális műsor alapján aligha lehet asszociálni. Ez a zene sokkal improvizatívabb, mint a European Mantra volt, az egyes saját szerzemények is koncertről koncertre nagyobb változásokon mennek keresztül. A Just like jazz a K.L.B. tavaly őszi zenei felfogásának, hangulatának pillanatfelvétele (a számokat a felvidéki és csehországi turné alkalmával rögzítették).

Bár az egykori és mostani munkásság közt kapocsnak mindjárt ott van a két feldolgozás: a Money (Roger Waters), és a Personal Jesus (Depeche Mode). Mindkettő kezdettől fogva ott van a zenekar repertoárjában, és a hosszú idő alatt bizony elképesztően kiforrt, átgondolt átdolgozások lettek, hogy az ortodox Pink Floyd rajongók is csak lesni fognak, hogy mi van.
A saját szerzeményekről egyenként nem érdemes hosszan értekezni, csupán jelezzük, hogy az utóbbi idők egyik leginkább elborult drum'n bass adaptációja a Doing .c tétel (bár erre kolléga az elbaszott szót használta), mely hangulatában kb. a világvégét jutatta eszünkbe. Figyelemre méltó a Time Flies c. szám 6:00-nál kezdődő négy perces improvizatív, halk kiállása. (Szép, impresszív rész, mindig erre komponálnánk a délutáni alvást, de végére megint bedurvul.)

Minden nehézzene-drukkernek jó szívvel ajánljuk a K.L.B. új lemezét, az egykori EM rajongóknak sem fog csalódást okozni, sőt remélhetik, hogy a Mantra ritmusát követve a következő lemez már stúdióalbum lesz. Bár azt is remélhetik, hogy már ősszel.

Néznivaló:
Két hete a Pénteki zenészben - KLB a Ponyvaregény híres főcímzenéjét nyomja.

Cimkék: klb, lemez

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás.

Szólj hozzá!

Név: (kötelező)

Ábra:

Ha van felhasználó neved, inkább jelentkezz be! Ha nincs, inkább regisztrálj!

Küldés

Leírás

„A zene politikailag gyanús dolog”
(Settembrini)

A világ legjobb zenéi. - A fusion jazz-től a thrash metalig. Nehézzene. Nem könnyű.

Levél nekünk

Keresés

Keres

Bejelentkezés

Felhasználó:

Jelszó:

Belépés Regisztráció

IGEN Cikkgyűjtő

Utolsó hozzászólások

  • Nincsenek hozzászólások.

© 2008-2024, IGEN